5.rész:Minden sárkányban van valami rossz

2016.12.14

-Borotva éles karomláb. -mondta a következő hülye névötletét Takony. -Állj le! -mondtam neki. Közben Halvér oda tette a "mókus" elé az angolnát az meg megette. -Aszta -ámuldoztak. -Angolnaevő! Ez tökéletes. -mondta Takonypóc. Fafej ránézett Kőfejre: -Várj ez most komoly? -kérdezte meg testvérét, aki megrántotta a vállát. Az én testvérem meg azzal volt elfoglalva, hogy még nem láttak olyan sárkányt, amelyik megette volna az angolnát. Oda ment a sárkányhoz és megsimogatta. -Hallod! Különleges vagy. -mondta neki. Oda léptem Hablaty mögé oda súgtam neki. -Ja különlegesen veszélyes. -erre rám nézett. -Miért vagy ilyen ellenséges vele? -kérdezte. -Nem...vagyok. -mondtam a kezem összefogva -Nem mindig... -próbáltam menteni a menthetőt. -Jó oké... nem volt túl fényes a találkozásunk... Rémlik még? -már tudta, hogy veszet ügy, mondhat nekem bármit. Meg akarták nézni, hogy repül. Hablaty meg szerette volna neki mutatni, hogy repül Fogatlan. De a sárkány nem akart ide jönni. -Úgy látszik baj van a paradicsomban. Valaki féltékeny. -mondtam Hablatynak. -Remek az első csajom egy sárkány. -válaszolta, itt elkezdtem nevetni. Oda mentem Asztridhoz és oldalba böktem. -Hallod Asztrid, Hablaty foglalt. -miután ezt kimondtam gyors elkezdtem hátrálni, mert tisztában voltam a szavaim súlyával. Asztrid elindult felém. És szerencsére Takonypóc elterelte rólam a figyelmet. Mivel be akarta bizonyítani, hogy jobb sárkánylovas, mint Hablaty. Amit ők az égen csináltak... A kis sárkány jött, elkezdett körözni a földön nem értettük mit csinál. -Asszem valami baja van. -mondta Asztrid. Aztán elkezdett szikrázni tett két kört az arénában aztán visszajött. Egy érdekes égés nyomott hagyott a földön. -Nézd azt az égés nyomott! -kiáltott fel Kőfej. -Nézd ezt az égés nyomott! -vágta rá Fafej és mutatta a füstölő kezét. -Láttátok, hogy repült? Forgott, mint egy Tájfun. -ámuldozott Halvér. -És aztán vissza jött, mint egy Bomerang. -folytatta Asztrid. Takonypóc lépett közéjük. -Oh, oh, oh tudom! Lángoló visszatérő. -Halvér már nem is foglalkozott vele. -Legyen Tájfumeráng. -mondta.

-Lerajzolhatom én? Légysziiiii! -kérleltem Hablatyot. Nem fogadta repesve az ötletet. -Nem! -mondta határozottan. -Mi? De miért nem? -néztem rá meglepetten. -Mert még a végén rád támadna. -elfordult és elkezdett szén darab után kutatni. -Vagy te rá... -fejezte be. -Komolyan, Hablaty komolyan? -mondtam neki. -De még milyen komolyan. Menj és vedd rá apát, hogy itt maradhasson. -Mi? Miért én? -akadtam ki. -Én még csak nem is szeretem azt az izét. -mondtam neki miközben a sárkányra mutattam. -De, csak mert még meg sem próbáltál vele barátkozni. -mondta szemre hányóan. -Akkor sem értem miért nekem kell beszélni Pléhpofával. -durciztam be. -Jó akkor te itt maradsz és rendet raksz az íróasztalon és én megyek le. -kikerekedtek a szemeim sarkon fordultam és a lépcsőről szóltam vissza. -Majd mindent elmondok. Hé mókuska. -intettem a kis sárkánynak, aki az előttem lévő lépcsőfokon ült. Felnézett rám. -Igen te. -kérdő tekintetett kaptam vissza. -Ahhj. Igen te. Gyere ide. -tartottam neki a kezem. -Csak ne lángolj! Csak ne lángolj! Légyszi! -szorítottam magamért és bejött nem perzselt meg. Egyszer csak Fogatlan süvített le mellettünk. Mintha csak ki akarta volna lökni a kezemből. -Hé, Fogatlan óvatosan. - mondtam miközben próbáltam megtartani az egyensúlyom, ami sikerült is volna, hogyha az Éjfúria nem futott volna el megint mellettünk, engem megint meglökve és lezúgtam a lépcsőről. -Mi történt? -kérdezte egy hang az ajtóból. Felültem majd mikor felfogtam, hogy hozzám beszélnek válaszoltam. -Fogatlan féltékenységi roham történt, vagy valami olyasmi. -mondtam a fejem fogva. -Értem. És ki az a kis jószág? -kérdezte Pléhpofa. -Na erről kéne beszélnünk....

2 perccel később

-Szó se lehet róla. 1 a sárkány maximum. -mondta szigorúan. -Ne már. Légyszi! -kérleltem. Egyszer csak "kicsapódott" az ajtó. Elaludt a tűz. Gyors oda szaladtam, hogy becsukjam. -Fogatlan! -kiabált fel az emeletre. -Kéne egy kis tűz. -Fogatlan kidugta a fejét és már nyitotta is ki a száját, de a "mókuska" megelőzte. -Hú gyors ez a kis Tüzes. Hm. Lehetne ez a neve: Tüzes. -mondta vidáman. Felnéztem Fogatlanra lesütötte a szemét. -Szóval akkor maradhat. Köszi! -láttam, hogy legszívesebben azt mondta volna nem ezért felkaptam a sárkányt és felfutottam az emeletre. Megálltam letettem Tüzest és oda mentem Fogatlanhoz majd megsimogattam. Hablaty rám nézett. -Megengedte? -nézett rám kérdőn. -De meg ám. -Biztos? -ez már gyanakvó volt. -Biztos ám. -mondtam teljes nyugodtan. -Fura vagy. -mondta furán. Hozzá vágtam egy kődarabot. -Inkább rajzolj! -mondtam miután eltaláltam. Befordultam és szerintem el is aludtam, sőt biztos. Arra ébredtem, hogy a fejem a padlón esküdni mertem volna, hogy Fogatlanon volt a fejem mikor benyomtam a szunyát. Körül néztem Hablaty nyugodtan alszik Tüzes is. Fogatlan Sehol nincs. Valami nem stimmel, és nem nem, az hogy Hibbanton töltöm az éjszakát /az is de nem ez a lényeg/. Lesétáltam Pléhpofa is aludt. Lusta bagázs.. Kiosontam az ajtón. Láttam Fogatlant befutni az erdőbe elég idegesnek tűnt. Utána futottam. /Mert miért is ne... Ha már keresem, a bajt csináljam rendesen.. Okos lány/ -Fogatlan! Állj meg! -kiabáltam neki nem igen értettem miért csinálom, valószínűleg mer egy kicsit féltem idegen hely és este van. Egyszer a sárkány már nem be az erdőbe, hanem ki az erdőből-t játszott. Nekem futott. Ha Hablaty nem hagyja rajta a nyerget... Majdnem átbukfenceztem rajta. De szerencsére megkapaszkodtam. Aztán valami meleg érzést éreztem. -Mi a? -megfordultam, de csak lángokat láttam. -Ohh jajj ne! -éreztem, hogy lecsúszok Fogatlanról egyenesen a lángokba.


A hozzászólást egyenlőre csak így tudom megoldani.. Ha elérhetőséget írsz szívesen válaszolok, azon hogy a válaszom ide tudjam írni még töröm a fejem. Igen még mindig...

Az oldalt Dóri N. szerkeszti és írja, továbbá az utómunkálatokba Klau Sz. segédkezik.  
Az oldalt a Webnode működteti Sütik
Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el